A gazdasági válság és az egyre fukarabb hirdetők miatt sok médiacég csökkenti a felületképzési költségeket, vagyis egyre kevesebb és olcsóbb újságíróval, riporterrel és operatőrrel igyekeznek megtölteni a reklámok közti helyet. Eközben egyre több újságíróA Facebook és a Google csatornáin tényleg egyre több hirdetési pénzt folyik el évről évre a magyar piacról is, és lehet, hogy néha tényleg úgy tűnik, hogy a zsilipek egyre nagyobbra nyílnak, a hirdetők pedig a tartalom-előállítók helyett a tartalomelosztóknál akarnak majd csak reklámozni. Hogy ezentúl majd mindenki maga képzi a felületeket a maga örömére, az újságírók pedig elnyomhatják az utolsó cigit, és elmehetnek Facebook rajongói oldalt szerkeszteni a közösségi médiára szakosodott reklámcégek gyártósoraira.

Pedig egy jól karbantartott Twitter-feed még nem az Origo.hu, és aki végigdolgozott már egy napot hírügyeletesként, az tudja, hogy ilyesmit épeszű ember nem csinál ingyen, pláne nem hobbiból.

Ha egyre kevesebb profi tartalomgyártó lesz, akkor nem marad más, minthogy a könyvelők megírják milyen volt a székletük állaga aznap, a titkárnők meg like-olják a három évvel ezelőtti Garfield-képregényeket. Most a közösségi média felé leng az inga, de  egyszer vissza fog térni, mert a tartaloméhség csak nő, és hobbibloggerek, meg serény Facebook-megszállottak ezt nem tudják csillapítani. Addigra talán kiderül, hogy életképes-e a szlovák portálok előfizetéses rendszere, és hogy a tableteken tényleg hajlandóak vagyunk-e pénzt adni az igazán érdekes és vonzó tartalomért. És akkor talán az újságírást sem felületképzési költségnek hívják majd.