Hogyan lehet okos szoftverekkel hatékonyabbá és eredményesebbé tenni az értékesítést és az üzleti folyamatokat? A szoftverek jobban tudják nálam, hogy mit akarok vásárolni?

Claude Shannon, a modern információelmélet egyik megalapozója annak idején azt mondta, hogy előre látja „azt a pillanatot, amikor olyanok leszünk a robotokhoz képest, mint hozzánk képest a kutyák”. De bár már több mint fél évszázadnyi kutatás van mögöttünk, ez a bizonyos pillanat még mindig nem következett el – még akkor sem, ha az IBM Watson nevű szuperkomputere éppen most, 2011 elején látványos diadalt aratott az emberi versenyzők felett egy amerikai kvízjátékban (miközben persze nem kevésbé látványosan tévedett is). Ráadásul egyáltalán nem biztos, hogy – bár feltenni éppen fel lehet – tényleg értelmes az a kérdés, amellyel kapcsolatban Shannon a fentebbi kijelentést tette. Vagyis az, hogy „gondolkodhatnak-e a gépek?”. Ezért előadásomban egyfelől azt a kérdést járom körül, hogy honnan indult, milyen elvi alapjai és értelmezései vannak, és valójában mi is (vagy éppen mi nem) az úgynevezett mesterséges intelligencia; másfelől pedig azt, hogy a jelenlegi rendszerek „képességei” alapján nagyjából mire számíthatunk a viszonylag közeli jövőben. Mindehhez persze elengedhetetlen, hogy legalább érintőlegesen arra is kitérjünk, hogy mivel foglalkozik a jövőkutatás, mivel (lévén jövőkutató) ez az a keretrendszer, amin keresztül az egész problémát bemutatom. A végeredmény pedig valami olyasmi lesz, mintha – miként ennek a témának a másik előadója, Kis Ervin Egon fogalmazott egy alkalommal – helikopterről néznénk a tájat: az utak látszanak ugyan, de a részletek még nem.

Tehát ahhoz, hogy kiderüljön, hogy a mesterséges intelligencia milyen szerepet játszik/játszhat a ma vagy éppen a holnap e-kereskedelmében, közelebbről is szemügyre kell majd vennünk az elénk táruló képet, és ez az, amire viszont nem a jövőkutató, hanem a téma szakértője hivatott.

A mesterséges intelligencia kifejezést hallva bizonyára sokaknak eszébe jut HAL, Stanley Kubrick legendás filmjének neurotikus szuperszámítógépe, vagy az ugyancsak Kubrick ötletéből Steven Spielberg által forgatott A.I. érző robotgyereke. Nem tudom, eme (rém)álomképek milyen közel vannak hozzánk? Erről Galántai Zoltán fog majd beszélni közös előadásunkban, de azt már együtt próbáljuk megfejteni, mit nevezhetünk mesterséges intelligenciának a ma használatos megoldások közül. Például az mesterséges intelligencia már, vagy még csak ügyes adatbányászat, amikor egy e-kereskedelmi ajánlórendszer megmondja eddigi vásárlásaim alapján, hogy a több ezres kínálatból melyik az a három termék, amire én valóban vágyom? És amikor az okostelefonom a pozícióm alapján éttermet javasol? Vagy az ajánlás még nem döntés, és majd akkor leszünk csak igazán az A.I. világában, ha a szoftver meg is rendeli helyettünk, amire szükségünk van? Egyébként az élelmiszer-utánpótlást a neten automatikusan megrendelő hűtőszekrény ötlete már egy évtizede megszületett...

A mesterséges intelligencia nem csak fogyasztói oldalon izgalmas. Az üzletiintelligencia-alkalmazások fejlődése még óriási lehetőségeket tartogathat a cégek számára. A döntéstámogatás, folyamatszervezés, logisztika, erőforrás-optimalizálás, a biztonsági rendszerek irányítása terén már ma is számos okos megoldás van, de a kritikus pontokon még mindig ott van a jól ismert „Biztos benne?” jóváhagyóablak. Úgyhogy nagy kérdés, mennyire bízhatunk meg ezekben a rendszerekben, és mekkora a kockázata a Galántai által is említett látványos hibáknak.