Az építészet, a közlekedés, a gazdaság, a kultúra és persze a mesterséges intelligencia.

Egyre többször halljuk, hogy életünk sok területén megjelentek az intelligens eszközök, rendszerek. A legtöbb ilyen megoldást azonban még csak a marketing miatt nevezik és nevezhetik intelligensnek. Az út, amin ezzel a fejlődéssel haladunk, viszont talán már valamennyire látható.

Schneider Henrik előadásának első részében kiemel néhány fontos szempontot (támaszkodva a klasszikus és modern elméletekre is), amik alapján az „egyszerű” automatizálási rendszerek megkülönböztethetőek az intelligensebbnek nevezhető rendszerektől, illetve bemutatja, hogy különböző területeken milyen fejleményekkel találkozhatunk már ma is, és milyen alkalmazások várhatóak a hétköznapi élettől a gazdaságon át a kultúráig.

Az előadás fontos része továbbá, hogy górcső alá vegye az ember megváltozott szerepét az őt körülvevő egyre „intelligensebb” világban, hiszen az életkörnyezet megváltozásával mi magunk is valamennyire megváltozunk. Néha észrevétlenül, máskor nagyon is észrevehető módon alakul át napirendünk és életvitelünk.

Előadásában olyan megoldásokról hallhatunk, melyek jórészt még nem mindennapi életünk részei, azonban elérhetőségükre talán már nem is kell olyan sokat várnunk.