
Szabó Erik (1975) vezérigazgató-helyettes
A Veszprémi Egyetemen szerzett informatikus mérnöki és marketing menedzseri diplomát 1999-ben, szakterülete a minőségbiztosítás informatikája, valamint a marketing és az új technológiák kapcsolata. Diákévei alatt több szakmai versenyen nyer díjat és számos diákszervezet vezetője, aktív munkatársa.
Pályáját a veszprémi Bakony Művekben kezdi informatikai oktatóként, majd rövid ideig a Nortel Networks törökországi irodájában, később a Budapesti Műszaki Egyetemen Információs Társadalom- és Trendkutató Intézetében dolgozik.
2000-től a Carnation Rt. tanácsadója, később vezető tanácsadó és a menedzsment tagja lesz. 2002-ben megbízást kap a társaság online kommunikációs tevékenységeinek koordinációjára, a cég rá egy évre elnyeri első kreatív díját.
2005-ben kereskedelmi igazgatóvá nevezik ki, feladata a részvénytársaság értékesítési tevékenységének koordinációja. Nevéhez fűződik a Carnation médiaügynökségi és keresőmarketing szolgáltatásainak kiépítése, amely mára önálló üzletágként a cég árbevételének jelentős részét adja.
2007-ban az ügynökség nemzetközi terjeszkedésében vállal aktív szerepet, irányításával megnyílik a cég első külföldi irodája Bukarestben.
2011-ben vezérigazgató-helyettessé nevezik ki. Feladata a média üzletág további felügyelete mellett a Carnation Group márka nemzetközi felépítése, valamint az ügynökség további terjeszkedésének koordinációja a közép-európai régióban.
Évek óta rendszeres előadója, szakmai partnere és támogatója különböző szakmai rendezvényeknek Magyarországon és a régióban.
A magyar marketing szakma egyik elismert és elkötelezett híve, 2010-ben a Reklámszövetség GoldenBrain díjjal jutalmazza munkáját. Alapító elnökségi tagja az Internet Advertising Bureau magyar szervezetének, a Magyar Tartalomipari Szövetség elnökségi tagja, és a Magyar Reklámszövetség alelnöke. Nős, négy gyermek (2004, 2006, 2008, 2010) édesapjaként Tordason él, ahol a helyi közösség egyik aktív szereplője.
Előadás: Szabó Ákos
1. Mekkora lesz a digitálisan írástudatlanok száma és aránya?
2. Milyen eszköz lesz a zsebünkben, és annak milyen költségei lesznek?
3. Hogyan zajlik egy átlagos tanár/mérnök/melós napja 2020-ban?
4. Milyen lesz a sport/zene/kultúra szerepe? És további kérdések...
Hajlamosak vagyunk jóslásainkat úgy leegyszerűsíteni, hogy praktikusan megválasztott múltbeli állapotokra és a jelenre egy egyenest vagy egy tetszetős görbét illesztünk, majd ezen a függvényen vizsgálgatunk fiktív jövőbeli pontokat. Az ilyesfajta megközelítés eredményezi a 2001: Űrodüsszeiához hasonló mellényúlásokat, mert a módszer használói elfelejtik, hogy a technika fejlődése és annak életünkre gyakorolt hatása általában fittyet hány a tetszetős görbékre.
Nehéz észben tartani, hogy a változás folyamata egy pillanat alatt felgyorsulhat, ugrásokra is képes, de teljesen belassulhat vagy akár ellentétébe is fordulhat. Pontosan húsz éve, 1991-ben használtam először számítógépet vonalrajzolásra, két évvel később már 3D-s építészprogramot árultam, ma ez a rendszer virtuális valóságot állít elő. 1991-ben ültem először tengerentúli repülőjáraton, és idén ugyanazon a típuson kelnék át az óceán felett, igaz, minden ülés támlájában LCD-monitor van. 1991-ben már tíz éve szolgálatban voltak az űrsiklók, idén nyugdíjazták a programot, mégpedig utód és az űrutazás jövőjére vonatkozó komoly elképzelések nélkül. Milyen következtetéseink lehetnének 2031-re, ha összekötjük 2011-et 1991-gyel?
Mit gondolhatunk a holnapról? Mindegy lesz-e, hogy valaki digitális vagy funkcionális analfabéta? Közösségi lesz-e valójában vagy inkább csak sokasági jelenség marad a social media? Mi lesz a QWERTY sorsa? A táblagépekkel „elkészült” végre az optimális hordozható számítógép? Az iPhone és klónjai a mobiltelefonszerű eszközök netovábbjai-e, és mostantól csak reszelgetni fogjuk őket? Tud-e a melós szendvicset csomagolni a digitális bulvárújságba? Még jobban elmerülünk a digitális időben, vagy éledezik talán egy ’slow food’-szerű mozgalom, ami az online-osodás ellen dolgozik? Kell ez nekünk egyáltalán?