
(43 éves)
Pályámat a Napi Gazdaság című napilapnál kezdtem újságíróként, majd a lap főmunkatársaként, 2010-ig a lapot kiadó társaság résztulajdonosa voltam. 15 évvel ezelőtt részt vettem az econet.hu Informatikai Rt. megalapításában, ahol a cég tőzsdei bevezetését követően 2003 végéig dolgoztam.
Ezt követően alapítottam meg a részint kommunikációs tanácsadással, részint saját kommunikációs ötletek fejlesztésével foglalkozó cégemet a Pressonline-t. Időközben 2007 és 2009 között ügyvezetőként vezettem a Magyar Telekom, a Telenor és a UPC által alapított Netrekész Közhasznú Kft.-t, a társaság célja a digitális írástudás népszerűsítése volt.
A Pressonline projectjei közül talán a Start Up Guide-re vagyok a legbüszkébb: a hazai mikro- és kisvállalkozások üzleti tudásának fejlesztését szolgáló, folyamatosan fejlesztett ingyenes könyvünk 2008 óta több mint hetvenezer példányban jelent meg.
Az ötlet már megvan, csak kellene egy befektető. Mitől válik majd számára hihetővé, érdekessé az ötleted? Mit csinálj és mit ne? Gyakorlati válaszok egy, a hazai befektetők körében végzett interjúsorozat alapján.
Az ezredforduló tájékán, az internet boom közepén egy hozzám hasonlóan, internetes start up vállalkozást vezető barátom hívott fel, hogy érdekelne-e engem egy, a cégeink iránti „angyali” befektetői megkeresés. A 2000-es évek elején erre a kérdésre nem volt szokás „nem”-mel felelni, így hát összeszedtük a cégek üzleti terveit, gazdálkodási adatait, hosszú, boldog estéken készítettünk egy szép nagy ívű koncepciót arra, hogy ezekből hogy is lesz majd – persze pár további akvizícióval – a regionális csodavállalat, majd mindezt elküldtük az érdeklődőnek. A válasz sem váratott magára sokat (az akkori start up-ok mellett az akkori befektetők is nagyon siettek, nehogy lemaradjanak valamiről), és pár nap elteltével már autóztunk is Bécsbe egy nagyon jó nevű private bank hasonlóan előkelő elnökéhez.
A találkozó emléke máig maradandó: mintha egy időutazást tettünk volna a XIX. századi európai arisztokrácia életébe. Süppedő vastag szőnyegek, antik bútorok, libériás inas, ezüst étkészlet - csupán a számítógépek és a ppt silde-ok utaltak arra, hogy a valóságban hol járunk. Finoman szólva is megijedtünk az egésztől, bénító volt a távolság otthoni mindennapjaink, és a gazdagság eme élő múzeuma között.
Minden bizonnyal nem szerepeltünk valami fényesen: pár hét múlva meg is kaptuk a választ, hogy köszönik, de most inkább mégsem. Sokat gondolkodtunk aztán, hogy mit csinálhatunk volna másképp, lett-e volna esélyünk valahogy befolyásolni a döntésüket? Ha nem ijedtünk volna meg annyira a körülményektől, ha kicsit nyugodtabbak lettünk volna, ha jobban felkészülünk, ha reálisabban szemléljük a saját helyzetünket, talán más lehetett volna az eredmény?
E kétségek, kérdések, ma is jelen vannak a legtöbb start up alapító fejében, mikor először találkoznak potenciális befektetővel. Október 12-i előadásom során egy, hazai befektetők körében végzett interjúsorozat alapján próbálok e területen gyakorlati tanácsokkal szolgálni a jelen start up alapítói számára.