Az online tartalomszolgáltatók értékének meghatározására az internet hőskorában előszeretettel alkalmazták befektetők a felhasználószám alapú árazást, mivel a honlapok valós érdemi bevételt, s különösen profitot még egyáltalán nem termeltek, ugyanakkor az volt a közvélekedés, hogy a sok látogató komoly értékkel bír és csupán idő kérdése, mikor tudják ezt az értéket monetizálni a tartalomszolgáltatók.

A későbbi értékelések a reklámbevételek válság előtti dinamikus emelkedését vetítették előre a távoli jövőbe, mely növekedési szint önmagában komoly profitot biztosított volna a szolgáltatóknak. A válság a végtelenbe tartó reklámbevétel növekedési elvárásokkal is leszámolt, átütő bevétel kiegészítő megoldást azonban a média vállalatok még nem találtak a stagnáló/csökkenő reklámbevételeik pótlására.

Az előadás célja bemutatni azokat a megoldásokat, melyek alkalmasak lehetnek a jövőben érdemi bevétel termelésre, s ezen keresztül újra dinamikus növekedési pályára állíthatják az online tartalomszolgáltatókat.

Lapkiadóból fűszeres? Hiper.hu: új üzleti irány a Ringier-nél, e-kereskedelem, kicsit másképp

Az előadó előadása:

Milyen irányba terjeszkedhet tovább egy médiavállalat, amely több millió ember döntéseit képes befolyásolni, ugyanakkor az átstrukturálódó médiapiacon a hagyományos tevékenységből származó bevételek mellett új források után kutat? Mit tegyen az ügynökség, amikor felhalmozott technológiai, marketing-, kereskedelmi és logisztikai tudását nem tudja maximálisan kihasználni, mert nem tudja eljuttatni a tömegekhez? Befektet a jövőbe, keresi az újabb lehetőségeket, együttműködéseket… De a kérdés valójában az, ki hova mer belépni?

A mai magyar médiapiac számos kihívással néz szembe. Csökken a hirdetési volumen, a marketingre fordított összeg. A média hagyományos üzleti modelljei, akár a print, akár az online, akár a tévés piacon megváltozott fogyasztási szokásokkal, új platformokkal, új igényekkel néznek farkasszemet.

Egyik megoldás a piaci koncentráció melletti (a híreket, cikkeket megíró – nemcsak „copypastelő” – szerkesztőségeket, hanem minőségi tartalmat készítőket  is eltartó) gazdaságos működés elérése. A másik lehetőség a kooperáció olyan vállalatokkal, amelyekkel közösen, a Ringier tömeges elérésére alapozva új fogyasztói igényeket teremthetünk meg és szolgálunk ki. Az online vásárlás térhódítása nem kérdéses. A fogyasztók edukálása és a „fast mover” szerep hosszú távon számunkra új bevételi szegmenst, a hirdetőknek pedig újabb promóciós platformot teremt.

A hiper.hu két különböző háttérrel rendelkező szervezet közös munkájának eredménye, megteremti a lehetőségét annak, hogy két eltérő know-how-val rendelkező cég  új és sikeres bevételi lábat alakítson ki egy alternatív e- kereskedelemi modellen keresztül.

A civil és helyi tartalom értékesítésének üzleti modelljei

Az előadó előadása:

Mi az ittlakunk.hu?

• 23 barátságos helyi közösségi lapból álló portálcsoport. (A helyi oldalak, pl. obuda.ittlakunk.hu vagy 13.kerulet ittlakunk.hu elérhetők a központi, az ittlakunk.hu navigációs oldalról. Az ittlakunk.hu jelenleg Budapestet fedi le.)

• Az egyetlen olyan online publikáció, amellyel budapesti szomszédságok, kerületek lakosságát el lehet érni, meg lehet célozni, és amely teret kínál a környékről való vitáknak, beszélgetéseknek.

• Az ittlakunk.hu segítségével mintegy 150 ezer egyedi látogató érhető el havonta. Látogatóink 300 ezer oldalt töltenek le havonta, a számuk folyamatosan növekszik.

• Minden portálunk szorosan együttműködik egy Facebook-oldallal. Ezeken összesen 50  ezer rajongót tartunk számon, jelentős aktivitással.

Mit szeretnénk?

• informálni
• platformot adni a környékbelieknek egymás informálására, vitákra, közügyekben való összefogásra
• a „helyi érdekű” vállalkozásokat bevonni a közéletbe
• szórakoztatni

Üzleti modellünk

Az ittlakunk.hu helyben szólítja meg az embereket, nyújt nekik online találkozási pontot.

A hasábjainkon hirdetők is HELYBEN képesek megszólítani az embereket.

Az ittlakunk.hu a hirdetők szempontjából ONLINE SZÓRÓLAP.

A hirdetések értékes tartalom mellett foglalnak helyet, nem a postaládába begyűrve, illetve mázsaszám olvasatlanul a kukába dobva végzik.

A helyi kereskedelmi információ az olvasók számára általában hasznos információ, és mozgósítóbb erejű, mint az általános („Megnyílt a DM a sarkon” vagy „Minden cipőt féláron ad most a Kókai utcai Humanic” vagy „a Mogyoródi úti fiókban is kérheti az új, támogatott lakáshitelt Kis Gizellánál”.)

Mire számítunk?

1. Az ügynökségi piac a nagy láncok kreatívjait helyettesíti és testre szabja  – látván a lokális célzás mozgósító erejét
2. Jelentős arányban számítunk az ügynökségen kívüli, direkt hirdetőkre.

Az AdWordsben és a Facebookon költők jelentős része is szeretne helyben kommunikálni. Most itt a lehetőség a szórólapozás elektronikus helyettesítésére.

A befutatottt médiafelület értékesítésén túl új lehetőségek kapuját is megnyitotta, lehetővé téve mérőhálózatában rejlő potenciáljának alaposabb kihasználását.

Az előadó előadása:

Az Időkép piacvezető online szolgáltatóként az elmúlt években önálló meteorológiai infrastruktúrát épített fel Magyarország területén. Az eső- és viharfelhőket 1 perces felbontásban nyomon követni képes radarhálózata, a lecsapó villámokat egy másodperces felbontással érzékelő villámdetektor-hálózat, valamint a légi és a vízi közlekedés szempontjából kulcsfontosságú másodperces szélmérő hálózatával olyan egyedülálló adatsorokra tett szert, mellyel meglévő szolgáltatásainak pontosabbá tételén túl számos újabb, kiegészítő szolgáltatást képes nyújtani. Hol hasznosulnak ezek az információk, mik a tapasztalatok?

Az előadó előadása:

A display árbevételek alakulása miatt a nagy elérés ma már nem elegendő az interneten, az olvasókat tudnunk kell aktivizálni, a webshopok és tranzakciós site-ok ugyanis akármennyi vevőért hajlandóak fizetni. Persze, az a kérdés, hogy mennyit, de az is kérdés, hogy a napi szórakozásáért és napi betevő tartalmáért – például -- a Nők Lapja Caféra látogató olvasót hogyan tudjuk hatékonyan vásárlásra terelni, hogy a végén a Szállás.hu is boldog legyen?

Alkalmas-e erre a média, egy tartalomszolgáltató, és ha igen, akkor hogyan? Milyen eszközei vannak a tartalomszolgáltatónak, és mit kell tudnia egy webshopnak ahhoz, hogy végül csengjen a kassza. Azt ugyanis már tudjuk, hogy ma több nő vásárol az interneten, mint férfi. Azt is tudjuk, hogy mit vesznek, és azt is tudjuk, hogy mit nem. Azt is tudjuk, hogy melyek az online vásárlás drivere-i.

Mindezek ismeretében már „csak” a csatornákat és az eszközöket kell megtalálni hozzá, hogy a webshopok mellett a tartalomszolgáltatók is képesek legyenek profitálni belőle.

Kik vásárolnak a Digitalstandon? A nyomtatott verziók kiegészítése vagy helyettesítője a digitális lap?

A mobil eszközökön való megjelenés stratégiai fontosságú a tartalmat előállító, de akár az online kereskedő cégek esetében is. Ennek felismeréséhez nyújt segítséget a Mobil Hungary felvezető előadása, ahol megvizsgáljuk a trendeket, a mobil megjelenés lehetőségeit és közben elemezzük a mobil valódi fontosságát.

Az előadó előadása:

Az előrejelzések szerint a mobil internetpenetráció pár év múlva a hagyományos internetpenetrációt meg fogja előzni, de ténylegesen ez mit jelent egy médiacégnek? Egyáltalán miért fontos ez annyira, sőt valóban beszélhetünk-e mobil internetről?  Mitől más a mobil eszközökön történő internethasználat?  Elvesz-e a mobil más eszközöktől, médiumoktól vagy inkább hozzáad? A párhuzamos médiafogyasztás milyen lehetőségeket rejt magában? Fontos-e mobil applikációkat fejleszteni vagy inkább mobilra optimalizált weboldalakra van szükség? A Mobil Hungary felvezető előadásának célja, hogy megmutassa a "nagy képet" miközben a felsorolt kérdésekre próbál választ adni."

Mi a különbség a desktop- és a mobil hirdetés között? Miért lehet nagyobb konverziót elérni mobil hirdetésekkel?

Az előadó előadása:

A mobileszközök rohamos terjedésével egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a lokális keresés mellett a lokális hirdetések is fontos tényezővé válnak a piacon. 2012-ben a világ népességével megegyező számú eszköz csatlakozik az internethez, az előrejelzések szerint három éven belül ezen eszközök közel fele valamilyen mobileszköz lesz. Az okostelefont használók átlagosan napi fél órát interneteznek mobiljukról. Ez már most akkora tömeg, hogy igenis fontos nemcsak a mobiloldalak kialakításával, hanem a mobilhirdetésekkel is foglalkozni. Az elmúlt két évben számtalan tanulmány erősítette meg a mobil létjogosultságát, sőt mi több, a mobil- és a PC-hirdetések közül a mobilhirdetések ma már sokkal jobban teljesítenek. A mobilhirdetések rendkívül hatékonyak, hiszen egészen pontos célzást tesznek lehetővé, így nagyobb konverziót lehet elérni egy-egy hirdetési kampánnyal. Hogyan kezdjünk hozzá? Milyen hirdetési felületek, lehetőségek, megjelenési formák vannak a mobileszközökön? Hogyan tudunk magas konverziós arányt elérni? Mit jelent pontosan a lokális célzás? Előadásommal többek között ezekre a kérdésekre is megadom a választ.

A mobil használhatósága a média számára- és honnan remélünk bevételt? Mit olvashatunk a mobilon?  Milyen tartalom való a mobilra? Mennyi szöveget hajlandóak elolvasni az Y generációba tartozók?) Működik-e a mobilra is az egy tartalom - többplatformos publikálás modell?

A mobilos tartalomfogyasztás napi megoszlása eltér a hagyományos médiafogyaztás napirend-jétől. Mennyire követik ezt a kiadók? Mennyire várható el az átlagolvasóktól, hogy appokat töltögessenek le? Miből finanszírozható a mobiltartalom? Milyen tartalmakért hajlandók fizetni a mobilosok?

Az előadó előadása:

Mit olvasunk zsebtévén mobilon?

SMS-t. E-mailt. Médiából mindent, ami érdekes. Brandszinten a normál kedvenceimet. Persze akkor, ha képesek értelmesen kínálni. Például ne legyen túl hosszú, mert azt mobilon nem bírom. Ha lehet, legyen személyes: ami nekem kell, úgy, akkor és ott. Lehessen kényelmesen, gyorsan fogyasztani, ne kelljen nagyító, szótár. Tematikában mobilon is az érdekel, mint máshol: én egy vagyok, eszközöm van sok.

A mobilon átmenetileg értsünk telefont és tabletet: az igazán hordozható és hordozott eszközöket. Átmenetileg, mert ennek az egész képernyősdinek nem sokáig lesz értelme: mást sem csinálunk a mobilkorszak tényleges elérkezte óta, mint különböző méretű és minőségű képernyőket vásárolunk, cipelünk és bűvölünk, holott egyértelmű, hogy ez hamarosan mind feleslegessé válik. Megmaradni csupán az a szükséglet fog, hogy vizuális élmények és információ képeződjön le a fejünkben. Ez nem futurológia, hanem a majdnem jelen: a cipelendő fém, üveg és szilikon téglatestekről a képek, szövegek, élmények hamarosan átkúsznak egy kivetítőre, szemüvegre, kontaktlencsére, végül közvetlenül a retinán vagy az agyban képződnek majd.

Addig – és ameddig az eszközgyártók képernyőkben érdekeltek – minden médiacég fáradozik tartalmai átcsomagolásán, jobb esetben újraértelmezésén a sokféle képernyőre. Ez nem csupán a responsive web eszközeit jelenti, hanem a tartalmi és vizuális célirányosság, a lényegkiemelés kényszerét, az információ és a befogadhatóság fétisét – az élményt és az élvezetet is ezek részének tekintve. A kis képernyők mellett a tartalom mennyisége és tartalomfogyasztási szokásaink is erre terelnek: nem érünk rá zavaros kuszaságból kinyerni a lényeget. Ha nem is tudom előre, mire vagyok igaziból kíváncsi, azonnal, élvezetesen és pont azt szeretném kapni a mobilon, a lényeget.