Máris itt egy ellentmondás: a készség elsajátításához idő kell, sok-sok gyakorlás, mire megszerezzük, talán már el is avult. Talán mégsem, hiszen az egyik építkezhet a másikra. Ezt hívják meta-tanulásnak: nem azt sajátítom el, hogyan kell egy adott eszközt használni, hanem azt, hogyan kell gyorsan bármit megtanulni.
A konkrét tudás elavul, a tanulás készsége nem, sőt minél többet használjuk, annál élesebb lesz: ez az egyetlen tudás, ami nem kopik, hanem gyűlik.
Mellé kell az általánosnál magasabb szintű műveltség, nem azért, hogy versenyezzünk a géppel a tudásban, azt a versenyt elvesztettük, hanem hogy legyen mihez mérnünk, amit a gép mond. És kell a kételkedés, a kritikus gondolkodás, az ítélőképesség, a tapasztalat, az empátia és az etika, végül pedig maga a készség: a tudásnak az a része, amit a sok gyakorlástól már gondolkodás nélkül, ösztönből is önkritikusan gyakorolunk.
Amit a látogató hazavisz: eldönti, mit tanul meg legközelebb azért, hogy legyen mihez mérnie a gép válaszát.