Azt mondjuk, a jövő a fiataloké. De valóban az övék? Az MI nem önmagában veszi át a hatalmat: emelőként megsokszorozza annak erejét, akinek van tudása használni, és még inkább annak, aki az eszközöket, a modelleket és a platformokat birtokolja. Ezért a képzés ma nem HR-költség, hanem versenypiaci pozíció. Ha te nem képzed az embereidet, attól a konkurenciád még megteszi, és fél év múlva ugyanabból a gépből többet hoz ki, mint te. Az eszközhasználat betanítása ehhez kevés: aki csak felhasználó, annak más szabja meg, mi az elég jó. A tét a cselekvőképesség, vagyis hogy a saját cégedben te döntsd el, mire használjátok a gépet, mielőtt más dönti el helyetted. Ugyanez igaz a fiatalokra is: ha nem tesszük őket képessé arra, hogy értsék és alakítsák a technológiát, egy olyan jövő felhasználói lesznek, amelynek a szabályait valaki más írta meg.
Amit a látogató hazavisz: eldönti, mibe kerül neki, ha idén nem képzi az embereit.