A turizmus exportja nem a repülőn induló bőröndökben van, hanem abban, amit a vendég magával visz, amikor hazamegy. Ez leginkább vágy: az élmény, amiről később mesél, és amivel másokban is felkelti a kíváncsiságot. De a vendég hazaviszi az emléket is, azt a konkrét pillanatot, ami miatt egyszer még visszatérne, vagy amit ő maga ajánlana tovább. Exportálhatjuk a szakértelmünket is, gondoljunk a magyar szállodaláncokra vagy éttermi márkákra, amelyeknek már határainkon túl is vannak egységeik. Exportálhatjuk a magyar terméket magát is, a bort, a pálinkát, a gasztronómiát, amit a vendég hazatérve is keresni fog. Az esettanulmányok megmutatják, hogy a legjobb vendégélmény önmagában marketingeszköz, mert azt viszi tovább a világba, amit mi nem is tudnánk ilyen hitelesen elmondani helyette, és a cél, hogy tudatosan gondolkodjunk azon, mit szeretnénk, hogy a vendég magával vigyen, ne bízzuk a véletlenre.